„Göcsej határán, római köveken jár, aki Zalalövőre ér.”
A településről- Zalalövő Zala megye észak-nyugati szélén az Őrség és a Göcsej határán, a Zala folyó mentén terül el, 25 km-re a megyeszékhelytől, Zalaegerszegtől. A feltárt emlékek arra utalnak, hogy már az ősi időkben is lakott volt a település. A környék bővelkedik páratlan szépségű természeti értékekben, és a közelmúlt építészeti emlékeit megörökítő épített értékekben.
A II. század fordulóján már városi rangot kapott akkori nevén Municipium Aelium Salla. Mikor a germán törzsek betörtek a birodalomba, a hadjárat során Salla is elpusztult.
Egy a XIII. században kelt oklevél szerint királyi nyilasok, nyíllövők laktak itt, valószínűleg innen kaphatta a Lövő nevet.
Az 1989-es rendszerváltást követően Zalalövő méltó volt rá, hogy 2000-ben ismét városi rangot kapjon.
Varga József: Göcsej határán, római köveken 2. kiadás Zalalövő, Zalalövő és Környéke Közéletért, Kultúrájáért, Környezetéért Alapítvány 2000
Az iskola múltja és jelene
Lövőn az iskolai oktatás nagyon nehezen indult, hogy mi volt ennek az oka, azt már nem tudjuk. Az első tanítót, Galambos Ferencet 1771-ben választották meg, aki egyben a jegyző is volt.
1930. november 16-án felszentelték, majd 1931. januárjában műszakilag is átadták az új iskolát. Ez az új 8 tantermes iskola a legnagyobb volt a falusi iskolák körében.
Az iskolák államosítása 1948 nyarán nem hozott változást a mi iskolánk életében, hiszen addig is állami fenntartású intézmény volt, felekezeti iskola Budafán volt,/ ma már Zalalövő település része/ami állami tulajdonba került.
Érdekesség, hogy ebben az időben a betegség mellett hiányozhattak még igazoltan a tanulók az iskolából: cipőjavítás, testvérére vigyázott, az ingét mosták, disznóölés miatt is.
Az általános iskolában több mint 400 gyerek tanult 18-20 pedagógussal, a legnagyobb feladat a tovább tanulók számának emelése és a lemorzsolódás megszüntetése volt.
A sikeresebb beiskolázást segítette elő az óvoda. Zalalövő oktatási, kulturális és szociális közintézmény-hálózata jelentősen átformálódott a XX. század második felében.
Az óvodához hasonlóan, az általános iskolában is elhelyezési problémák voltak, ami szintúgy a hetvenes évek bővítései révén csökkent. A probléma megoldására már az ötvenes évek végén (1958) indultak próbálkozások. „Ilyen volt például az a javaslat, hogy mindenki hozzon 5 téglát, amelyből elindulhat az építkezés, ami természetesen nem vált be. Nagyon keveset csökkentett a központi iskolára nehezedő nyomáson az 1960-as irsapusztai iskolarekonstrukció, ahol nevelői lakás is épült, de legalább itt megszűnt a kényszerű délutáni oktatás. Az elhelyezési gondok mellett a kellő számú és megfelelő képesítésű szaktanár hiánya – többek között, hosszú ideig testnevelőtanár – is nehezítette az ismeretek megfelelő szintű átplántálását.”
1964-ben a központi iskola mellett két tagiskola volt Budafán és Irsapusztán. A központi (Zalalövő) iskolában 507 tanuló, 16 osztály és 21 nevelő volt. A dolgozók általános iskolájában 31 tanuló vizsgázott. Ugyanebben az évben felépítettek kettő pedagógus szolgálati lakást és az 1967-ben lebontott régi iskola helyén 1972-ben ugyancsak kettőt.
A 70-es években bekövetkezett iskolakörzetesítések során 1974-re Irsáról bekerült a központi iskolába az alsó és a felső tagozat, valamint Csödéről a felsőtagozat. A szomszédos vasi községekből idejárókkal együtt halaszthatatlanná vált a zalalövői iskola bővítése. 1976-ban meg is kezdődött egy új 8 tantermes szárny építése, amely 1977 szeptemberében el is készült. A tantermek mellé tornaterem és konyha is épült. Az új épületrész átadásával egyidőben bekörzetesítették a csödei és a budafai iskolákat is.
1978-ban befejeződött a régi épületrész felújítása és egy újabb körzetesítéssel a vaspöri felső tagozatosok is Zalalövőre kerültek. 1980-ban dr. Agg Gábor után Novák Józsefné lett az új iskolaigazgató.
1982-ben a zalalövői iskola már 654 tanulónak volt a második otthona. A körzetesítésekkel jelentősen megnőtt a bejáró tanulók száma. Ebben az évben 15 helységből 176-an ingáztak. A 20 tanulócsoport mellé 32 nevelő, 3 adminisztrátor és 13 technikai dolgozó volt.
A nyolcvanas évek második felében már csökkent a gyermeklétszám, így 1986-ban már csak 466 tanuló járt az iskolába.
A 90-es évek az iskola életébe is nehézségeket hoztak. Az önkormányzat 1994-ig tudta biztosítani az ingyenes tankönyveket. A rendszerváltozásnak köszönhetően minden tanuló járhatott hittanra. 1995-re az iskola létszáma 392-re csökkent. 2021-ben 244 tanuló jár iskolába.
Az iskola épített környezetének bemutatása
A Zalalövői Általános Iskola központi szerepet tölt be, hiszen nagy körzetből járnak ide a tanulók, beiskolázási körzete a megyehatáron is átnyúlik.
A tanulók életének meghatározó eleme az az épület, ahol napjaik jelentős részét töltik.
Az iskola épülete két nagy részre osztható. Az 1929-ben épült régi, és az 1977-ben épült újabb épületre. A két rész építészeti megoldásai között nagy különbségek vannak, melyek az iskola működésére is hatnak. A felújítások során figyelembe kellett venni, hogy a tanulók számára mindkét részben megfelelőek legyenek a tanulási feltételek. Az oktatás 23 tanteremben és 10 szaktanteremben zajlik. Felszereltségük megfelelő, de a korszerűsítésük folyamatos feladatot jelent az intézményvezetésnek, és a technikai dolgozóknak.
A helyiségek közül kiemelendő az iskolai könyvtárt, amely 12000 kötetes állományával hasznos segítsége nevelő- oktató munkánknak. Van egy olvasóterem, amely a nem kölcsönözhető kiadványok tanulmányozását teszi lehetővé.
Ugyanígy kiemelendő az informatika oktatását szolgáló két szaktanterem is. Mivel az iskola ECDL vizsgaközpont, biztosítja a tanulók számára a korszerű számítástechnikai ismeretek átadását és gyakorlatban való alkalmazását.
A mindennapos testnevelés biztosítására egy tornaterem, egy tornaszoba és egy kondicionáló terem áll rendelkezésre. A kondicionáló terem jól felszerelt, itt leginkább a gyógytestnevelés órák kerülnek megtartásra.
2016-ban modern szigetelt nyílászárókat kapott az intézmény, tetőcsere és fűtéskorszerűsítés zajlott, így energetikailag is megújult az épület, miután napelemek kerültek felszerelésre.
Az iskola udvarán műfüves pálya épült 2017-ben, játszótér zöldfelület és aszfaltos burkolat szolgálja a tanulók udvari szabadidős tevékenységét.
2019-ben felújításra kerültek a vizesblokkok, így végre modern, higiénikus környezetet biztosítanak a tanulóknak és a dolgozóknak.
250 fő befogadására alkalmas aulája van az intézménynek, amely számos rendezvénynek ad otthont.
Az iskola életében két szervezet játszik nagy szerepet, az egyik a Diáksport Egyesület a másik pedig a Bitbúvár Alapítvány.
Oktató- nevelő tevékenység bemutatása
Arra törekszünk, hogy iskolánk tanulóinak korszerű alapműveltséget nyújtsunk, úgy készítsük fel őket a továbbtanulásra, hogy ne okozzon gondot számukra a középiskolába való beilleszkedés, a követelmények teljesítése.
Olyan tanulókat szeretnénk nevelni, akik fogékonyak saját környezetük és a természet értékeire, akik aktívan részt vesznek lakóhelyük életében, a környezet ápolásában és védelmében.
Fontosnak tartjuk, hogy kialakítsuk tanulóinkban az önművelés, önálló tanulás igényét, az információk közötti tájékozódás képességét.
Arra törekszünk, hogy az iskolánkból kikerülő fiatalok olyan tudással és képességekkel rendelkezzenek, melyek képessé teszik őket a gyors és hatékony alkalmazkodásra változó világunkban, segítik őket a társadalmi és munkahelyi beilleszkedésben, hozzájárulnak ahhoz, hogy sikeres emberek legyenek.
Iskolánk működésében fontosnak tartjuk a partnerközpontú szemléletet. A szülőket, tanulókat, munkatársakat legfontosabb partnereinknek tekintjük.
Feladatunknak tekintjük, hogy fejlesszük tanulóink nemzeti azonosságtudatát, közvetítsük nemzeti kultúránk értékeit, neveljünk más népek, a hazánk területén élő kisebbségek életének, kultúrájának megismerésére, megbecsülésére. Tanulóink magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.
El kívánjuk érni, hogy az iskolánkból kilépő tanuló felnőtt élete küszöbén legyen képes egészséges életvitelre, értékként tisztelje a harmonikus életet, legyen elképzelése saját közelebbi és távolabbi jövőjéről.
Az iskolánkban folyó nevelő –oktató tevékenység segíti ezen céljaink megvalósítását.
A tantervi tananyag elsajátítását egyre korszerűbb eszközök, módszerek segítik. Tanítványaink esztétikus környezetben töltik iskolai életüket. Gondot fordítunk arra, hogy a tantermek, folyosók színesek, hangulatosak legyenek.
A pedagógusok folyamatosan megújuló tudással, kompetenciákkal magas színvonalú oktatást nyújtanak. Bizonyítják ezt a versenyeken elért eredmények, az országos kompetenciaméréseken nyújtott egyenletesen jó teljesítmények, ill. a családi háttérindex alapján készült hozzáadott érték mutatók.
A szaktárgyi tudás elmélyítését segítik az iskolában működő tehetséggondozó foglalkozások. Az érdeklődő tanulók alsós és felsős matematika szakkörön, énekkaron bontakoztathatják ki képességeiket.
A számítástechnika iránt érdeklődő tanítványaink ECDL vizsgát tehetnek intézményünkben, mivel vizsgaközpontként helyben megoldhatók a vizsgáztatások. 1992-től szakosított tanterv szerint történt a tanulók felkészítése. Jelenleg ECDL vizsgára felkészítő szakkörök működnek, lehetőséget adva az ismeretek elsajátítására.
Fontosnak tartjuk tanítványaink mentális támogatását is. 2019-től az alsó tagozaton,
2020-21-estanévtől a felső tagozaton is bevezettük a Boldogságóra programot. Az elsajátított készségek segítik tanítványainkat az iskolai beilleszkedésben, a konfliktuskezelésben.
A prevenciós tevékenységünk áthatja a teljes tanévet, az osztályfőnöki órákat, a szabadidős foglalkozásokat. Ennek egy programmá szerveződött formája a Veszélyvágta, amely izgalmas, akadályverseny jellegű program. A helyszíneken végig haladva értékes, az egészséges életvitelt segítő ismeretek átadása történik élményszerű formában.
Az iskolai programok között egyedinek számít a Témanapok megszervezése. 2006-tól évente két napot, egy őszit és egy tavaszit szánunk közvetlen lakókörnyezetünk természeti, épített és társadalmi környezetének megismerésére. A jól felépített, élményekben gazdag program során elmélyül tanítványainkban a lokálpatriotizmus érzése.
2020-tól Ökoiskolaként működünk. Az elmúlt évek tudatos környezeti nevelési tevékenységének köszönhetően kiérdemeltük a kitüntető címet. A kitüntetéssel feladatok is járnak, mivel folyamatos prioritásként kezeljük a környezetünk védelmét.
Iskolánk egyik kiemelkedő értéke az alapfokú művészeti iskola, amely néptánc tanszakon 65 tanulónak kínál 2013-tól kezdődően alapos ismeretszerzést, gyakorlati jártasságot a néphagyományok őrzésében. Táncaikkal, kulturális bemutatókkal színesebbé teszik iskolai életünket.
A Zalalövői Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola neve 2021. szeptember 1-től ismét Zalalövői Általános Iskola lett, miután a művészeti iskola átkerült a Zalaegerszegi Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészeti Iskola intézményébe.
Iskolánkban nemcsak nem csak a szaktárgyi tudás átadása történik, hanem a hozzánk járó gyerekek komplex fejlesztését is feladatunknak tekintjük. Tanítványaink alapos megismerésére törekszünk, segítve őket a képességeik minél teljesebb kibontakoztatásában.
Nevelő tevékenységünk során együttműködünk a szülőkkel, partnereinkkel, hogy az általános iskolás évek a továbbtanulást megalapozó ismeretszerzésen túl, részei legyenek tanítványaink boldog gyermekkorának.